• 1980 előtt – a „Crawling Out” (felbukkanás) korszaka: a szolgáltatásmarketingszolgáltatásmarketing és a szolgáltatásüzemeltetés elválik a termékalapú marketingtől és tevékenységektől, részben azért, mert egyre növekvő mértékben úgy írják le a gazdaságot, mint a dominánsan szolgáltatási tevékenységből eredő értéket.

• 1980-1985 – a „Scurrying About” (kavargás) korszaka: egyre több szolgáltatással kapcsolatos kutatást publikálnak, amelyek túlmutatnak a puszta kézzelfogható termékeken és az árucikkeken, de a szakirodalom főleg elméleti jellegű. Megalakul a tudósok és az üzleti szakemberek egy kis csoportja.

• 1985-1992 - a „Walking Erect” (egyenes út) szakasza: a szolgáltatásokkal foglalkozó tudósok száma nő, a szakirodalomban robbanásszerű növekedés következik be, szolgáltatásokkal kapcsolatos felmérések kutatási eredményeit ismertető folyóiratok, disszertációk és szakkönyvek jelennek meg. Mind Európában, mind az Egyesült Államokban szolgáltatásokkal foglalkozó akadémiai rendezvényekre kerül sor, kialakulnak az első központok, illetve megjelennek a szolgáltatások vizsgálatára specializálódó szakemberek/szakértők.

• 1993-2000 - a „Making Tools” (eszközök kialakítása) periódusban több a mennyiségi kutatás – mérések, statisztikák, a döntéstámogatás modellezése; a kutatás szélesebb, mélyebb és pontosabb lesz; folytatódik a globalizáció, a multidiszciplináris kutatás; kiterjedtebbé válnak a kutatott területek, pl. szolgáltatástervezés, a szolgáltatás minősége és a fogyasztói elégedettség, service recovery (a fogyasztói panaszok megfelelő kezelése – a ford. megj.), technology infusion, szolgáltatás IT, szolgáltatási beszállítói láncolatok, és az eSourcing.

• 2000-jelen – a „Creating Language” (a nyelvezet kialakításának) szakasza. Egyre elfogadottabbá válik a szolgáltatási rendszer koncepciója a szolgáltatási modellek leírására, amely számos korábbi különböző megközelítésmódot egyesít. A terület gyors fejlődésnek indul, világszerte bővül a szakirodalom, egyre több konferenciát tartanak, egyre több központ alakul az IBM és más vállalatok kezdeményezésében létrejött Service Science, Management and Engineering (SSME) Initiative keretében, amelyek célja az ipar, az oktatás és a kormányzat egymáshoz fűződő kapcsolatának szorosabbá tétele. A szolgáltatásdomináns logika nézőpontja fokozatosan háttérbe szorítja a szolgáltatás vs. termék hagyományos nézőpontját, és úgy tekint a szolgáltatásra, mint közös értékteremtő tevékenységre, amelyben dolgok és tevékenységek kapcsolódnak az információkhoz és egyéb erőforrásokhoz.